Levél Zsodi mamájának

Kedves Zsodi mamája!

Elnézést,hogy csak itt tudok Önnek válaszolni, de ne aggódjon, ezt az oldalt is csak regisztrált zsidók láthatják!
Megkaptam szívhezszóló levelét, most igyekszem is válaszolni rá.
Ugyan nekem más feladatom van az ügynökségnél, sőt ilyen piti dolgokkal nem is foglalkozunk, mint a fia, de miután annyi mókás percet okozott nekünk válogatott önalázásaival, folyamatos idióta fröcsögésével,hogy jelentős megtakarításokat tudtunk elérni azzal,hogy a szokásos hanuka party-n nem kellett vendéget hívnunk, egyszerűen csak bejátszottunk egy "best of Zsodi" összeállítást és mindenki a térdét csapkodva röhögött.
Na szóval, térjünk a tárgyra.
Átérzem problémáját, de nyomatékosan kérem : próbálja már végre megértetni vele,hogy ő is közülünk való. Mégha ez nekünk kínosabb is mint neki.
Tudom, leírta,hogy megpróbálta elmondani neki, csak hát tudjuk,hogy fiát nem az esze miatt szeretjük.
Amikor olvastam sorait, amiben leírta,hogy a kipát egy elszabott kötött sapkának nézte, mélységesen sajnáltam önt, tudtam,hogy nem lehetett könnnyű ezt átélni.
Továbbá ön hiába magyarázta el,hogy ez a gyertyatartó a lakásban nem egy érdekes formavilágú ezüsttárgy, hanem egy menóra, Zsodinak ez sem esett le.
Akkor könnyek szöktek a szemembe, amikor megpróbálta Weisz rabbi segítségét kérni, de őt meg a kis Zsodi egy góth télapónak nézte a fekete kaftán és a hosszú fehér szakáll miatt.
Tudom, szörnyű évek vannak ön mögött,de értse meg, ezt önnek kell megoldania!
Tudom,hogy próbálta kirakni otthonról, szerzett neki lakást, eltartja felnőtt korára is, de értse meg, van amit még mi sem tudunk megoldani.
Ha azt kéri,hogy lopjam el a készülő iráni atombombát és békaügetésben vigyem el Dimonába, én esküszöm önnek, bármikor megteszem, mégha az én és harcostársaim százainak életébe kerül is. De könyörögve kérem, higyje el nekem: a fiából nem tudok önálló, felnőtt, értelmes embert faragni!
Tudom,hogy önnek ez nagyon fáj. Nekünk is.
Sajnos, amíg ekkora balfék,hogy semmit nem tud önállóan megcsinálni, önmagát folyamatosan becsapja azzal,hogy a szélsőjobboldal felé nyal, örökségét majdnem elbukja, önmagát hosszú blogbejegyzéseken keresztül alázza és erre másokat is felhív...szóval erre nincsenek szavak.
Ha egy pislákoló kis jelet látnék arra,hogy képes Zsodi felegyenesedni és kijönni az ágyneműtartó dohos, ámde biztonságos magányából, akkor talán -hangsúlyozom- talán megteszem,hogy beírom őt is a nagy könyvbe és megmutatom neki a titkos kézfogást, ami az út a siker felé, de őszintén megmondva félek attól,hogy ez sem lesz elég.
A vonatozó öreg buzikat sem tudta levenni az ingatlanos honlapjáról sokáig, mit gondol,hogy boldogulna bármilyen komolyabb feladattal?! Még akkor is, ha a nagykönyvbe beírom...valamit tudnia kellene.
Szóval őszintén remélem,hogy pár év múlva siker koronázza majd erőfeszítéseit, de most nem tudok mit tenni.
Azért azt megigérem,hogy egyetlen fegyverét a kameraállványát az éj leple alatt kicserélem egy titánból készült verzióra, amivel könnyedén lecsaphatja a rá leselkedő ártányt, ha úgy hozza a sors.

Baráti üdvözlettel (és titkos kézfogással)

Feri (Haim)