Búcsúlevél

Kedves Tomi!

Amikor ezt a levelet olvasod, engem már nem találsz a lakásban. Láttam, hogy
nincs szükséged rám, és én nem akarok többé az utadban lenni. De néhány dolgot
még szeretnék leírni neked, mert folyamatosan rohantál és sosem hallgattál meg.

Talán neked fel sem tűnt mennyi fájdalmat okoztál nekem a több éves kapcsolatunk
során, Tomi, de főleg az utóbbi hónapok fájtak nagyon.

Régen mindig olyan vidám voltál, amikor elővettem a farkamat, és elkezdtem
előtted bőrözni, te mindig elmosolyodtál, és egy hatalmas, vidám rejsz partit
csaptunk; mit érdekelt minket, hogy kinek a spermája merre fröccsen, ugye Tomi,
milyen szép volt?

Az utóbbi hónapokban pedig hiába rejszoltam körülötted mosolyogva, hiába vertem
órákon át a péniszemet, az íróasztalodon a számítógéped mellett térdelve, te rám
sem hederítettél Tomi. Hagytad, hogy bánatosan, egyedül a sarokba fordulva menjek el, be sem
szálltál már a játékba, sőt volt hogy erőszakosan megtaszítottál, úgy, hogy a bokáig letolt
gatyám miatt egyensúlyozni sem tudtam esés közben, és akkorát csattant a seggem
a kövön, hogy majdnem beszartam, de én nem adtam fel Tomi, és bár igaz, sírtam,
de azért csak kivertem ott a kövön is, még ha pityeregtem is, a lábaid előtt,
ugye Tomi?

Te pedig rám sem hederítettél! Mi történt veled, Tomi, mi változott meg? Régen
még voltak terveink... Mindig mondtad, hogy mindenki hülye, te meg az okos vagy,
és majd megmutatod az embereknek... És én hittem neked Tomi, olyan sokáig hittem
Neked!

És akkor még az a nő is, aki elvett tőlem Tomi, az a zsidó! Hogy tehetted ezt
velem Tomi? Nem gondoltál bele, hogy ez nekem fájdalmat okoz, Tomi?

Én most elmegyek, egy olyan helyre megyek el, Tomi, ahol nem kell többé egyedül
elmennem, miközben állandóan csak annak a köcsög záhonyinak vagy kinek meg a
haverjainak a nevét googlizod kidagadt erekkel az asztalt ütve. Én szeretném ha
ismét a régi lennél Tomi, és legalább egy jót vonatoznánk, csak te és én, mint a
régi szép időkben, a szoba közepén. Majd ha megint nézni akarod, ahogy kiverem,
hívj fel.

puszó A Te Bloginád